SZABÁLYZAT

könyvviteli szolgáltatásra vonatkozóan

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére

Cégnév:	Molnár Andrea egyéni vállalkozó
Székhely:	3516 Miskolc, Dapsy László u. 6.
Adószám:	59884808-1-25
Nyilvántartási szám:	57931485
a továbbiakban:	Szolgáltató
A Szabályzat elkészítéséért felelős személy:	Molnár Andrea
A Szabályzat elkészítésének dátuma:	2023. március 16.
A Szabályzat hatályos:	2023. március 16-tól

P.H.

__________________________

cégszerű aláírás

A SZABÁLYZAT TARTALMA

I.	Bevezetés				4
	A.	A Szabályzat célja			4
	B.	A Szabályzat hatálya			4
		a)	A Szabályzat személyi hatálya		4
		b)	A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed		4
	C.	Alapfogalmak a Szabályzat értelmezéséhez			5
II.	A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia)				10
	A.	Az üzleti kapcsolat létesítésekor			10
	B.	Az üzleti kapcsolat fennállása alatt			10
	C.	Az üzleti kapcsolat megszűnésekor			13
III.	Az ügyfél-átvilágítás				14
	A.	Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség			14
	B.	Ügyfél-átvilágítási intézkedések			14
		1.	Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró természetes személy képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése		15
		2.	A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése		15
		3.	A tényleges tulajdonos azonosítása		16
		4.	Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból		18
		5.	Eltérésjelzés		19
		6.	A kiemelt közszereplői nyilatkozatok rögzítése		19
		7.	Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere		20
			a)	Alacsony kockázati kategória alkalmazása	21
			b)	Átlagos kockázati kategória alkalmazása	21
			c)	Magas kockázati kategória alkalmazása	22
		8.	Adatrögzítés az üzleti kapcsolat létesítésekor		23
		9.	Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)		23
		10.	Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend		25
		11.	A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje		26
	C.	Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények			26
	D.	Egyszerűsített, fokozott és speciális ügyfél-átvilágítás			28
	E.	Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredménye elfogadásának belső eljárási rendje			29
	F.	Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák			30
	G.	Az ügyfél-átvilágítás Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje ….			31
IV.	A Bejelentés				33
	A.	A kijelölt személy(ek) adatai			33
	B.	A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje …			33
	C.	A Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele			34
	D.	Titokvédelmi rendelkezések			35
V.	Ügylet felfüggesztése				35
VI.	Adatok kezelése, megőrzése				36
VII.	Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások				37
VIII.	Belső ellenőrző és információs rendszer				38
	A.	Kijelölt vezető adatai, hatáskörének meghatározása			38
	B.	Belső névtelenséget biztosító értesítési rendszer			39
IX.	Külső ellenőrzési funkció leírása				39
X.	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje				40
XI.	Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei				41
	MELLÉKLETEK				42

Bevezetés
A Szabályzat célja

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. § (1) bekezdése és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (4) bekezdése alapján a könyvviteli tevékenységet megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltatók belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kötelesek készíteni.

Jelen Szabályzat célja, hogy a könyvviteli szolgáltatók a Pmt.-ben, Kit.-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítését egységes rendbe foglalja és szabályozza. A Szabályzat iránymutatást ad abban, hogy a Szolgáltató a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, továbbá képes legyen felismerni azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek, vagyoni jognak a Szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását, valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják.

A Szabályzat a fentieken kívül magában foglalja a Szolgáltató által elkészítendő belső kockázatértékelés szempontrendszerét is.

A Szabályzat hatálya
1. A Szabályzat személyi hatálya

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szolgáltató valamennyi vezetőjére, foglalkoztatottjára, segítő családtagjára, a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenység részfolyamatait a Szolgáltató nevében, a Szolgáltató felügyelete vagy a Szolgáltató ellenőrzése alatt végző személyre (a továbbiakban: alvállalkozó).

A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed

A Pmt.-ben,
a Kit.-ben,
a Pmt., valamint a Kit. alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet),
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó egyes nem pénzügyi szolgáltatók részére a Pmt. végrehajtásának, valamint a Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II.2.) PM rendeletben

foglalt kötelezettségek teljesítésének módjára.

Alapfogalmak a Szabályzat értelmezéséhez

könyvviteli tevékenység: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló-készítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló-készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,
b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása;

auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő átvilágítására, az ügyfél nyilatkozatainak megtételére, az ügyfél által tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas auditált elektronikus rendszer. Működtetésének minimum követelményeit, auditálásának módját, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtását a 2/2021 (II. 2) PM rendelet határozza meg;

Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;

eltérésjelzés: a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatszolgáltatók, vagyis a Szolgáltató ügyfeleinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a róluk nyilvántartott valamely adathoz kapcsolódó, és a jelzést tevő szerint olyan pontatlanságra reflektáló intézményesített jelzés, mely alapján mind a nyilvántartó hatóságnak, mind az adatszolgáltatónak kötelezettsége keletkezik.

felügyeletet ellátó szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany (egyéni cég);

kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven (ennél hosszabb időtartam is meghatározható a Szolgáltató által) belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2) bekezdése határozza meg a fontos közfeladatot ellátó személyek körét. A Pmt. 4. § (3) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának fogalmát. A Pmt. 4. § (4) bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy fogalmát. (A Szabályzat 2. számú melléklet szerinti kiemelt közszereplői nyilatkozat tartalmazza a Pmt. erre vonatkozó előírását.);

kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;

külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a Szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a Szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;

megerősített eljárás: az ügyfélben, az ügyfél tevékenységében, működési körülményeiben vagy a földrajzi kitettségében rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring tevékenység;

monitoring tevékenység: az üzleti kapcsolatban lévő ügyfél folyamatos figyelemmel kísérése;

nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

offshore ország:

a.) adózási szempontból nem együttműködő országok és területek, amelyeknek az Európai Unió Tanácsa által közzétett jegyzékében foglalt listája az alábbi hivatkozáson érhető el:

https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-jurisdictions/#countries

b.) alacsony adókulcsú állam: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 5. pontja alapján: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;

pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat, vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés, vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;

pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

pénzügyi információs egységként működő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:

a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;

proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;

stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az EU 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;

A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok aktuális, illetve korábbi időszakokra vonatkozó listája a következő hivatkozáson érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A02016R1675-20220313&qid=1654077645736

személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának és a tényleges tulajdonos(ok) személyazonosságának Szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése;

szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására, vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

kijelölt vezető: az a természetes személy, aki a Szolgáltató vezetője által a Szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:

megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon, és
a Pmt.-ből és a Kit.-ből eredő kötelezettségeknek a Szolgáltató foglalkoztatottja(i) általi végrehajtásért felelősséggel tartozik;

terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

tényleges tulajdonos:

az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,
bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás (a Szolgáltató részére 2022. február 1-jétől tartalmaz kötelezettségeket);

többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;

ügyfél: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a Szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít;

ügyfél-átvilágítás: az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, a Szabályzat III. fejezetében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Az ügyfél, annak meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő, az ügyfél tényleges tulajdonosai Pmt.-ben meghatározott azonosítása (az adatok visszakereshető módon történő rögzítése), az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;

ügylet: az üzleti kapcsolat során a Szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó művelet (gazdasági esemény);

üzleti kapcsolat: az ügyfél és a Szolgáltató között a Szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony

vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfélnyilatkozat (Szabályzat 3. számú melléklete);

virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.

A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia)

Az alábbiakban részletezett indikátorok nem teljeskörű felsorolását tartalmazzák azoknak a könyvviteli szolgáltatás nyújtása során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek, ügyleteknek, amelyek az ügyfelei működésével kapcsolatosan bejelentési kötelezettséget keletkeztethetnek a Szolgáltató számára. A Szolgáltató részéről nem várható el a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a szokatlan ügyleteket, amelyeknek nyilvánvalóan nincs vagy nem jogszerű a célja.

A. Az üzleti kapcsolat létesítésekor

az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró személy hamis, félrevezető információt ad, vagy nincs kellőképpen tisztában az általa képviselt szervezet működési körülményeivel, és nem hajlandó további információkat szolgáltatni a tevékenységéről;
az ügyfél magáról hamis információt, adatot szolgáltat;
az ügyfél megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, miután tájékoztatták arról, hogy ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie magát;
az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetők be az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad, illetve a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség nem volt megszüntethető a Szabályzatban leírt módon. Például a Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban nem ellenőrizhető az ügyfél szervezetben tag külföldön bejegyzett szervezet tulajdonosi háttere, az ügyfél képviselője pedig nem tudja a nyilatkozatában foglaltakat okirat másolattal igazolni;
az ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa offshore államban bejegyzett, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára;
az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete;

B. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

az ügyfél az egyes gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott;
nem valós gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása, illetve befogadása;
a Szolgáltató felhívása ellenére az ügyfél nem tud, vagy nem akar a készpénz forrására vonatkozó nyilatkozatot tenni, vagy annak igazolására vonatkozó dokumentumot szolgáltatni;
az ügyfél szervezetbe a Szolgáltató számára nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező szervezet tag kerül;
az ügyfél szervezetben tulajdonos és vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
nem létező, illetve azonosítatlan külföldi gazdálkodókkal (társaságokkal) kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre;
ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;
vállalkozási tevékenységet végzők esetében kiugróan magas árbevétel kerül elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);
aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet nem indokol a vállalkozás működése;
az áru vagy szolgáltatás ügyletek nem illenek a gazdasági társaság tevékenységi profiljába;
a vállalkozás számos harmadik fél közvetítő bevonásával bonyolult kereskedelmi ügyleteket köt olyan üzletágakban, amelyek nem felelnek meg az induláskor meghatározott üzleti profiljának;
adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;
az ügyfél szervezet nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel bíró személyi állománnyal;
minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése, olyan ügyletek kerülnek lebonyolításra, amelyek arra utalnak, hogy pénzküldő vállalkozásként, vagy átutalási számlaként járnak el;
az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti és fordítva;
szokatlanul nagy összegű valuta-tranzakciók;
rendszeres készpénzes beszerzések (kiadások), amelyekre a társaság készpénz bevételei nem nyújtanak fedezetet, ennek következtében több millió forintos tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik;
tulajdonos számlájáról a cég számlára érkező nagy összegű jóváírásokat készpénzben rendszeresen felveszik, vagy a tulajdonos közvetlenül a házipénztárba fizet be nagy összegű készpénzt, amelyeket tagi kölcsönként nyújt a cég részére;
banki befizetések érkeznek az ügyfél számlájára, amelyek nem a bevallott forgalomból származnak;
az ügyfél társaság valamely bankszámláján olyan pénzmozgás észlelhető, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység (csak „átfolyatják” a pénzt);
az ügyfél szervezetben külföldön bejegyzett gazdasági társaság tag van, amely az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve és/vagy a Szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;
az ügyfél társaságban tulajdonos és/vagy vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket, a későbbiek folyamán belföldi gazdasági társaság közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken;
szolgáltatási – különösen: tanácsadás, takarítás, építőipari szolgáltatás, munkaerő kölcsönzés, hirdetés, reklám, filmgyártás – tevékenységgel foglalkozó ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat konkrét gazdasági cél nélkül rövid időn belül készpénzben felveszi;
a könyvelésre átadott bizonylatok alapján a társaság bevételt szerző tevékenységet végez, azonban nincsenek konkrét működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj)
az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági eseményeire vonatkozó dokumentumokat, vagy több hónap eltelte után sem érkezik az ügyfél szervezettől számviteli bizonylat, a vezető tisztségviselő pedig nem elérhető a Szolgáltató számára;
nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export, vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre, majd onnan visszaszállítják; és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.), azonban számla birtokában a pénzt mozgatják; offshore államban bejegyzett cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak;
szokatlan kölcsön ügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem a kölcsönadó országból érkezik; nincs írott kölcsönszerződés; a kamatfizetés vagy a törlesztő részlet fizetése nem szerepel a tervekben, vagy nem kerül betartásra; a visszafizetésnek nincs pénzügyi nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a tartozás beszedésére irányuló intézkedés nem történik;
az ügyfélnél jelentkező – ismeretlen forrásból származó – vagyon (tagi kölcsön, törzstőke emelés) eredetére vonatkozó kérdésre nyilvánvalóan hamis választ ad az ügyfél képviselője, vagy a válaszadást megtagadja;
ügyfél szervezet offshore államban, vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezettől fogad be olyan számlát, illetve teljesítés igazolást, aminek nincs gazdasági célja;
ügyfél szervezet offshore államban, nem együttműködő országban bejegyzett gazdasági társaság részére végez olyan alvállalkozói tevékenységet, aminek nincs gazdasági célja;
ismeretlen vagy az üzleti kapcsolatban, ügyleti megbízásban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;
virtuális fizetőeszköz befektetési, vagy forgatási céllal történő vásárlása; a vásárlásról szóló szerződésben meghatározott vételi ár lényegesen eltér az érintett virtuális fizetőeszköz honlapján rögzített árfolyamtól;
az ügyfél a számlájára érkező árbevétel több mint 60 %-át készpénzben felveszi, és/vagy a készpénzes beszerzések számláit késve, vagy többszöri kérést követően, vagy egyáltalán nem adja át könyvelésre, ezért a házipénztár időközi/évvégi záróértéke jóval meghaladja az ügyfél Számviteli politikájában meghatározott értéket;
az ügyfél olyan ügyletet bonyolít, amelynek kezdeményezője, vagy kedvezményezettje olyan személy vagy szervezet, amelynek szokásos tartózkodási helye vagy székhelye proliferációval kapcsolatos aggodalomra okot adó országban (pl. KNDK, Irán) van;
a gazdasági esemény ellentételezése virtuális fizetőeszközzel történik;

C. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

a szerződés felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése, vagy tevékenysége miatt, amelyek könyvelése jogszabályt sértene;
az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, mert a Szolgáltató nem tudta teljeskörűen végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
az üzleti kapcsolat azért került felmondásra, mert az ügyfél képviselője egyáltalán nem elérhető a szolgáltató által, és többszöri felszólítás ellenére sem adta át a gazdálkodását érintő dokumentumokat könyvelésre, ellehetetlenítve ezzel a könyvviteli szolgáltatás nyújtását.

Az ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:

az üzleti kapcsolat létesítésekor;
pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban;
valamint, ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.

A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél-átvilágítást a jelen pontban foglaltak szerint elvégezni.

Amennyiben a Szolgáltató nem tudja teljeskörűen a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítást elvégezni, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a Szolgáltató köteles vele a már fennálló üzleti kapcsolatot megszüntetni.

Adatváltozás esetén csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedést kell elvégezni, amennyiben a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.

Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat során már megtörténtek;
jelen üzleti kapcsolat során az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került és nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban.

Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:

Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, a képviseleti jogosultság ellenőrzése;
A jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
A tényleges tulajdonos(ok) azonosítása és személyazonosság(uk) igazoló ellenőrzése;
Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból;
Eltérésjelzés;
A kiemelt közszereplői nyilatkozat(ok) rögzítése;
Ügyfél kockázati szintjének megállapítása és rögzítése;
Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;
Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);
Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend;
A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje.
1. Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Szolgáltatónál eljáró természetes személy képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

A Szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

családi és utónevét;
születési családi és utónevét;
állampolgárságát;
születési helyét, idejét;
anyja születési nevét;
lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
az azonosító okmányának típusát és számát.

Az ügyfél, vagy az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez utóbbit abban az esetben, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
külföldi állampolgár természetes személy úti okmánya vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító igazolványa, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványa, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.

A születési családi és utónév, az állampolgárság és az anyja születési neve adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. A Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ha az azonosítás adatainak rögzítésére ellenőrzés mellőzésével került sor.

A Szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét (hitelességét), a meghatalmazás érvényességét vagy a képviseleti jogosultságot.

A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében jogosult a személyazonosságra vonatkozó adat olyan közhiteles nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a Szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít, vagy az azonosításhoz szükséges, a Pmt.-ben előírt adatok vonatkozásában elvégzett közhiteles nyilvántartásból történt adatlekérdezés eredményét rögzíti és elektronikusan vagy papír alapon nyilvántartja.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

A Szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:

nevét, rövidített nevét;
székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét;
főtevékenységét;
képviseletére jogosultak nevét és beosztását;
ha ilyennel rendelkezik, a kézbesítési megbízottjának családi és utónevét, valamint lakcímét vagy tartózkodási helyét;
cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;
adószámát.

A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelt okiratának bemutatásán túl kérni kell az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy

a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került;
belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba vétel megtörtént;
külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén azt, amely igazolja, hogy a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
továbbá hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

E legutóbbi esetben a szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. Ezen kötelezettségére a szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.

A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott módon (6. számú melléklet) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél, az ügyfél meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja és képviselője azonosítását.

A tényleges tulajdonos azonosítása

A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeleti szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:

családi és utónév;
születési családi és utónév;
állampolgárság;
születési hely, idő;
lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (Szabályzat 2. számú melléklet).

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője a nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő (alapfogalmak között leírt) természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.

Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Szolgáltató megtesz minden további intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is. A kétség alapjául szolgáló adatokkal, tényekkel a Szabályzat III. C. fejezete foglalkozik részletesebben.

A Szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

A Szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.

A Szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről, az adatrögzítés dátumának feltüntetésével. Különösen a komplex, összetett tulajdonosi struktúrák esetében célszerű az ügyfél-átvilágítási adatlapon rögzíteni a tényleges tulajdonosi nyilatkozatban szereplő személyek megállapításához vezető céghálózatról egy egyszerű folyamatábrát. Az ügyfél képviselőjétől bekért – a tényleges tulajdonos személyét igazoló – dokumentumok másolatát, vagy a Szolgáltató által végzett nyílt forrású, vagy engedélyezett hozzáférésű keresések eredményének másolatát meg kell őrizni az ügyfél-átvilágítás dokumentációi között. A komplex tulajdonosi struktúrák esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása. Ennek keretében a Szolgáltató vegye figyelembe különösen azokat a meghatalmazásokat, amelyek az ügyfél-társaság offshore államban bejegyzett tulajdonosától származnak, és tényleges irányítást biztosítanak valamely személy részére, aki így tulajdonképpen a tulajdonosi jogokat gyakorolni tudja az ügyfél-társaságban.

A Szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.

Azokban az esetekben, ahol az ügyfél tulajdonosai között nem természetes személyek is vannak, a tényleges tulajdonos megállapításánál figyelembe kell venni azokat a természetes személyeket is, akik a tulajdonosi láncban végig fenntartva a legalább 25 %-os részesedési aránnyal vagy szavazati joggal rendelkeznek, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire, illetve tevékenységére.

A tényleges tulajdonosi nyilatkozat a Szabályzat 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány (II. pontjának) kitöltésével tehető meg.

Amennyiben az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljeskörűen, a Szolgáltató az ügyféllel nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból

A Szolgáltató jogosult a lekérdezésre a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból, amennyiben korábban a kijelölt személy(ek) (Pmt. és Kit.) adatait megküldte a pénzügyi információs egység részére (Szabályzat IV fejezet), majd azt követően regisztrálta a lekérdező személyt (Szolgáltató kijelölt személye) az AFADREG adatlapon.

Az AFADREG adatlap elérhetősége:

https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/penzmosas/nav_afadreg.jar.zip

A Szolgáltató az AFADREG adatlapot az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben tölti ki és küldi meg a NAV ÁNYK nyomtatványok befogadása céljából létesített Hivatali Kapujára gazdasági társaságok esetében Cégkapun, egyéni vállalkozók esetében Ügyfélkapun keresztül. (A hivatali kapu azonosítószáma: 518124715)

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás internetes elérhetősége:

https://kny.nav.gov.hu/home

A lekérdező személy a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül tud belépni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba.

Amennyiben a Szolgáltató ügyfele a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatok alapján megbízhatatlan minősítésű, úgy a Szolgáltató ügyfelét magas kockázatúnak tekinti és végrehajtja a Szabályzat III. fejezet, B. pontjának, 7. pont, c) alpontja szerinti magas kockázatra vonatkozó előírásokat.

Amennyiben a Szolgáltató ügyfele a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatok alapján bizonytalan minősítésű, úgy a Szolgáltató a tényleges tulajdonos személyének igazolása céljából mindenképpen okirati bizonyítékot is kér az ügyfél képviseletében eljáró személytől az ügyfél-átvilágítás során.

A megbízhatatlan és bizonytalan adatszolgáltatók felsorolása elérhető összesítve az alábbi hivatkozáson:

https://nav.gov.hu/adatbazisok/afad-tv.-szerinti-bizonytalan-es-megbizhatatlan-adatszolgaltatok/megbizhatatlan-tt-adatokkal-rendelkezo-adatszolgaltatok

Összetett, bonyolult tulajdonosi struktúra esetében, illetve, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a Szolgáltató ügyfelénél, a Szolgáltató a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban elvégzi az ügyfél vonatkozásában a lekérdezést. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő lekérdezés abban az esetben is szükséges, ha a Szolgáltató a tényleges tulajdonos(ok) adatait az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével rögzíti. Más esetben a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a lekérdezés opcionális.

Eltérésjelzés

Ha a Szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése vagy a monitoring tevékenység során végzett ügyfél-átvilágítás alkalmával a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól – a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő – érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon belül jelzi a nyilvántartó szervnek eltérési jelzés formájában.

A Szolgáltató az eltérésjelzésben közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat és az adatrögzítés időpontját.

A Szolgáltató az eltérésjelzést követően ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről 30 napon belül nem küldhet jelzést.

Az eltérésjelzések megtételéhez kialakításra került egy külön formanyomtatvány (TTNYELT), amelynek az internetes elérhetősége a következő:

https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/penzmosas/nav_ttnyelt_1_0.jar.zip

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint az AFADREG adatlap beküldéséhez további segítség és információ az alábbi internetes elérhetőségen található:

https://nav.gov.hu/penzmosas/kerdesek-es-valaszok

A kiemelt közszereplői nyilatkozatok rögzítése

A Szolgáltató az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa(i) kiemelt közszereplőnek minősül(nek)-e.

A kiemelt közszereplői nyilatkozat a Szabályzat 2. számú mellékletében található.
A nyilatkozatot a szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.

Ha az ügyfél, vagy az ügyfél szervezet valamely tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül:

a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek;
az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt vezető jóváhagyását követően kerülhet sor;
a természetes személy ügyfél esetében a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni, illetve a tényleges tulajdonos esetében lehet kérni (Szabályzat 3. számú melléklet);
az ügyfél szervezetet magas kockázati kategóriába kell sorolni és az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.

A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott feltételekkel rendelkező, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is nyilatkoztathatja az ügyfél képviselőjét a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.

A Szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló, vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

Az ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosra és kiemelt közszereplőre vonatkozó írásbeli nyilatkozata – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – mellőzhető, ha a Szolgáltató a törvényben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

A Szolgáltató kiemelt közszereplői nyilatkozatot abban az esetben rögzítheti az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével, amennyiben teljes bizonyossággal, igazolható (dokumentálható) módon győződött meg arról, hogy az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő.

Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása, a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere

A Szolgáltatónak szükséges értékelnie, hogy az üzleti kapcsolat létesítése következtében milyen pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási (esetlegesen proliferáció-finanszírozási) kockázatoknak van kitéve és milyen kockázatok fenyegetik őt.

A Szolgáltató ügyfeleit alacsony, átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be.

A kockázati kategóriákba történő besorolásánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

– ügyfél személyében rejlő kockázatok,

– ügyfél tevékenységében rejlő kockázatok,

– ügyfél működési körülményeiben rejlő kockázatok,

– földrajzi kockázati tényezők.

július 1-től a Szolgáltató ügyfél kockázati szintjének megállapítása érdekében kötelezően figyelembe veszi az ügyfélről a tényleges tulajdonosi nyilvántartást vezető szerv – a Nemzeti Adó és Vámhivatal – által közzétett adatokat és a közzétett “megbízhatatlan” minősítést.

A Szolgáltató a Szabályzatban a fenti kockázati tényezők alapján határozza meg a tevékenységére értelmezhető magas kockázatú ügyleti körülményeket. Ennek során a Szolgáltató értékel minden olyan körülményt, amelyet a nemzeti kockázatértékelés legalább mérsékelten jelentős kockázati szintbe sorolt.

A kockázati szintbe történő besorolásnál valamennyi tényező figyelembevétele szükséges.

A Szolgáltató a nemzeti kockázatértékelés eredményének figyelembe vételével köteles az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szolgáltató jellegével és méretével arányos belső kockázatértékelést készíteni, azt írásban rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.

Köteles továbbá azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat jellegével és összegével kapcsolatos kockázati tényezőket.

A kockázatok csökkentésének és kezelésének belső eljárásrendje

A Szolgáltatónak és foglakoztatottjainak minden intézkedést meg kell tenniük a kockázatok csökkentése, megelőzése és elkerülése érdekében. Ennek fő eszközei a pénzmosás elleni kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, a képzési kötelezettségek teljesítésével a foglalkoztatottak ismeretszintjének és kockázati tudatosságának növelése, az ügyféllel fennálló jogviszonyban a szerződéskötés és teljesítése során a jogszabályi rendelkezéseinek betartása.

A Szolgáltató feladatai a kockázatok mérséklése során különösen:

a Szolgáltató a felkészületlenség, ismerethiány, gondatlanság, elégtelen kockázati tudatosság miatti kockázat csökkentése érdekében kiemelt figyelmet fordít a képzési kötelezettség teljesítésére.
a Szolgáltató visszaélésből eredő kockázatokat belső ellenőrzés működtetésével és munkajogi szankciók alkalmazásával csökkenti,
a képzési kötelezettség teljesítése során a Szolgáltató felhívja a munkavállalók figyelmét az ügyféllel fennálló túlzott bizalmi viszony, vagy üzleti céljai elérésében való túlzott érdekeltség kockázataira,
a Szolgáltató a szükséges források biztosításával csökkentő a munkaerőhiányból, és az elégtelen informatikai eszközökből eredő kockázatokat.

Külső ellenőrzési funkciót a Szolgáltató nem működtet, figyelemmel arra, hogy a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozik.

Alacsony kockázati kategória alkalmazása

Az üzleti kapcsolat létesítésekor alacsony kockázati kategóriába sorolható az ügyfél, amennyiben fennállnak azok a körülmények, amelyeket a Szolgáltató e Szabályzatban az alacsony kockázati kategóriába sorolás feltételeiként részletesen meghatározott továbbá, ha nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében működési és földrajzi körülményeiben rejlő egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem.

A Szolgáltató különösen az alábbi ügyfelek esetében alkalmazhat alacsony kockázati kategóriába sorolást, azonban egyes feltételek önmagukban nem alkalmasak rá, hogy a Szolgáltató valamely ügyfelét alacsony kockázati kategóriába sorolja. (Pl: ha az ügyfél európai unióban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.):

közigazgatási hatóság,
többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a f) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

A Szolgáltató alacsony kockázati kategóriát alkalmazhat a saját, illetve az előbbi b) c) pontban jelölt vállalkozások kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.

Átlagos kockázati kategória alkalmazása

Azokban az esetekben, amikor az alacsony kockázati kategóriába sorolás pozitív feltételei nem állnak fenn, de magas kockázati tényező sem merült fel az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfelet átlagos kockázati kategóriába kell sorolni.

A Szolgáltató alapvetően ebből a kategóriából indul ki minden ügyfele esetében és a Szabályzatban meghatározott kedvező feltételek teljesülése esetén sorolja csak alacsony kockázati kategóriába az ügyfeleit, illetve a következőkben leírt magas kockázati tényezők felmerülése esetében sorolja magas kockázati kategóriába ügyfeleit.

Magas kockázati kategória alkalmazása

Az üzleti kapcsolat létesítésekor, üzleti kapcsolat fennállása során magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetében az ügyfelet magas kockázati kategóriába kell besorolni.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:

e Szabályzat II fejezet A) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése esetén;
összetett, bonyolult vagy az ügyfél tevékenysége alapján gazdasági vagy pénzügyi megalapozottság nélküli tulajdonosi struktúra alkalmazása az ügyfél szervezetben;
ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatokban, nyilatkozatokban vagy másolandó okmányokban kétség alapjául szolgáló adat, tény felmerülése;
az ügyfél tényleges tulajdonosi adatai szerepelnek a – NAV által közzétett – megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető adatbázisában;
olyan ügyfelek, amelyek magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel:

olyan országok, amelyekben a korrupcióérzékelési indexek, illetve nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma,
olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy a területükön ismert terrorista szervezetek működnek,
olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel,
olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;

stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának jelenléte az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében;
az ügyfél olyan non-profit szervezet, amely vonatkozásában az alábbiakban felsorolt tényezők valamelyike fennáll:

adószámmal nem rendelkezik,
az ismert működési körülményeivel kapcsolatosan a Szolgáltatóban célszerűségi, ésszerűségi kétely merül fel,
konfliktus zónákban, vagy azok közvetlen közelében szolgáltatási tevékenységet nyújt, vagy ilyen zónákban működő szervezetekkel van kapcsolatban;

az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat vezető tisztségviselője kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőke alap,
a Szolgáltató számára hozzáférhető adatbázisokban az ügyfél vonatkozásában felmerülő bármely körülmény, amely miatt indokolt az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban figyelemmel kísérni,
a Pmt. 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
fentieken kívül minden olyan esetben, amelyet a Szolgáltató bármilyen okból kockázatosnak minősít.

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:

e Szabályzat II fejezet B) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése esetén;
stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának megjelenése az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között;
az ügyfél tényleges tulajdonosi adatai szerepelnek a – NAV által közzétett – megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető adatbázisában;
ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
az ügyfél tulajdonosi körébe külföldön bejegyzett – a Szolgáltató által nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező – gazdasági társaság vagy harmadik országos állampolgárságú természetes személy kerül.

július 1-től a Szolgáltatónak az üzleti kapcsolat létesítésekor és fennállása alatt egyaránt magas kockázatúnak kell tekinteni, ha az ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül.
1. Adatrögzítés az üzleti kapcsolat létesítésekor

Az ügyfél-átvilágítás során a Szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában az alábbi adatokat:

szerződés típusa (megbízás);
szerződés tárgya (könyvviteli szolgáltatás);
időtartama (határozott, vagy határozatlan idejű szerződés);
ügyfél kockázati szintje: (átlagos/magas/alacsony) (magas/alacsony indokolással);
teljesítés körülményei (hely, idő, mód);
üzleti kapcsolat célja és tervezett jellege (könyvelés, adatszolgáltatás, stb).

A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:

az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt vezetője jóváhagyásához kötheti;
kéri ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.
1. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)

Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, köteles kockázati besorolástól függő rendszerességgel ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésére álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a Szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban bekövetkezett változásokról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A Szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére.

A Szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a Szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.

A Szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi szokatlan, összetett, vagy jogszerű cél nélküli eseményre, tevékenységre, ügyletre, amelyre a szolgáltatás nyújtása során rálátása keletkezik az ügyfele vonatkozásában.

A Szolgáltató a monitoring tevékenység során ellenőrzi az ügyfelei vonatkozásában a tényleges tulajdonosi adatokat a – NAV által közzétett – megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásában. A nyilvántartásban megtalálható ügyfél vonatkozásában a magas kockázatra vonatkozó előírások az irányadóak. (Szabályzat III. fejezet, B. pontjának, 7. pont c) alpontja)

A Szolgáltató a monitoring tevékenység során ellenőrzi az ügyfelei vonatkozásában a tényleges tulajdonosi adatokat a – NAV által közzétett – bizonytalan tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatók nyilvántartásában. Egyezőség esetén a tényleges tulajdonos személyének ismételt igazoló ellenőrzése céljából okirati bizonyítékot kér az ügyféltől.

Szokatlan egy gazdasági esemény, tevékenység, ha az nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (ügyfélprofillal), vagy az adott termékkel/szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, illetve ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlannak minősülhetnek a gazdasági események, vagy az ügyfél tevékenysége, ha az ügyfél korábbi gazdálkodásához képest indokolatlanul megváltozik a gazdasági események gyakorisága, nagysága, szerkezete, illetve az ügyfél tevékenysége.

Összetett egy gazdasági esemény, ha az a megszokottakhoz képest bonyolult, nehezen átlátható, áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. Amennyiben a Szolgáltató az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni (annak ellenére, hogy a gazdálkodást dokumentáló számviteli bizonylatoknak elektronikusan vagy papír alapon érkeznie kellene az ügyféltől) úgy a Szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján három hónapon belül legalább két alkalommal meg kell kísérelnie írásban felszólítani az ügyfelet – az üzleti kapcsolat megszüntetésére és esetleg a Pmt. szerinti bejelentés megtételére vonatkozó egyidejű figyelmeztetés mellett – a Szolgáltatóval történő kapcsolat felvételére.

A Szolgáltató a monitoring tevékenység során felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja a megállapított kockázati kategóriát. A Szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása alatt folytatott monitoring tevékenysége során legalább évente felülvizsgálja az ügyfelei kockázati kategóriák szerinti besorolását. Új típusú pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázat felmerülése, beazonosítása esetén a Szolgáltató a belső kockázatértékelését soron kívül felülvizsgálja.

A megállapított kockázati kategória felülvizsgálata az üzleti kapcsolat alapját képező szerződés lényeges tartalmát befolyásoló új körülmény felmerülésekor és az azonosított kockázat szintjének megváltozásakor is szükséges.

A kockázati kategória módosítása új, a kockázati kategóriához igazított adattartalommal rendelkező ügyfél-átvilágítási adatlap kitöltésével történik. A Szolgáltatónál a kijelölt vezető végzi a kockázati kategóriákba sorolást, illetve annak felülvizsgálatát is.

Az alacsony és magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében az adatlap, vagy egy, az ügyfél-átvilágítás dokumentációjához csatolt feljegyzés tartalmazza a kategóriába sorolás indokát. Ha nem történt változás a kockázati kategóriában, úgy a felülvizsgálatok alkalmával elegendő a felülvizsgálat dátumát szerepeltetni a nyilvántartásban. Amennyiben változás történik a felülvizsgálat során, a dátum mellett szerepeltetni kell az alacsonyabb vagy a magasabb kockázati kategóriába sorolás rövid indokolását is.

Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső eljárásrend

A Szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítás feltételeinek fennállása esetén a monitoring tevékenységet megerősített eljárásban végzi. A megerősített eljárás kiterjed az azonosított kockázatok kezelésére és csökkentésére. Ennek keretében a Szolgáltató vizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására. A Szolgáltató a monitoring tevékenység eredményeképpen felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja a megállapított kockázati kategóriát.

A megerősített eljárás keretén belül lefolytatott intézkedés eredményeként csökkentett kockázat nem minden esetben okozza a kockázati kategória változását.

Esetpélda: Kiemelt közszereplő ügyfél esetében a magas kockázati kategóriába való besorolása nem változik akkor sem, ha a Szolgáltató a megerősített eljárás eredményeként megállapítja, hogy az ügyletben szereplő pénzeszköz forrása hitelt érdemlően igazolásra került. Tehát a kockázatokat kezelte, csökkentette, de a kockázati kategóriát nem változtatta meg.

Megerősített eljárásban a Szolgáltató az alábbi intézkedéseket hajtja végre:

kiemelten figyelemmel kíséri, hogy az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, okiratok, nyilatkozatok naprakészek legyenek, és kétség esetén ismételten elvégzi a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjon azok helytállóságáról;
ha az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon – a szolgáltatás jogszabályoknak megfelelő végzéséhez szükséges kommunikáció szükségességét figyelembe véve – az üzleti kapcsolat fennállása alatt nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni, megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a Szolgáltatóval való kapcsolat felvételére; a kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén a Szolgáltató megvizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
Szolgáltató a rendelkezésére álló eszközök, eljárások, illetve az ügyféllel folytatott kommunikáció segítségével elemzi és értékeli az ügyfele magatartását, működési körülményeit és tevékenységét, annak fokozott vizsgálata céljából, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
a pénzeszköz forrására, vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kér az ügyféltől, amennyiben a szolgáltatás nyújtása során releváns pénzeszköz került a Szolgáltató látókörébe; és
kijelölt vezetője fokozott figyelemmel követi az ügyfél tevékenységét, ügyleteit;
minden további intézkedés a Szolgáltató részéről, amely az ügyfél jogkövető magatartásának ellenőrzését szolgálja (pl.: szerződés bekérése, hogy a gazdasági esemény megtörtént-e a valóságban, stb.).

A megerősített eljárás befejezését a Szolgáltató írásban rögzíti, amely tartalmazza a Szolgáltató megerősített eljárás során tett megállapításait, valamint az eljárás befejezésének indokát és időpontját. Ha a megerősített eljárás eredményeként a Szolgáltató bejelentést tesz a pénzügyi információs egység részére, úgy a bejelentés tartalmazza a megállapításokat. Amennyiben a megerősített eljárás eredményeként az kerül megállapításra, hogy az ügyfél tevékenysége nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, úgy elég ezt feljegyzésszerűen rögzíteni az ügyfél dossziéban, vagy elektronikus formában a kijelölt vezető által használt számítástechnikai rendszerben.

A pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának esetköre

A Szolgáltató köteles a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat beszerezni az alábbi esetekben:

ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése előtt az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására vonatkozóan.

Egyéb e Szabályzatban magas kockázatba sorolt esetekben a Szolgáltató kérheti a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információkat és igazolásokat.

A vagyon forrását igazoló nyilatkozatot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

Az 1. pont a természetes személy ügyfél, a 2. pont a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében töltendő ki.

A pénzeszköz forrásának igazolásául az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat, vagy igazoló dokumentum fogadható el. Például: hagyatékátadó végzés, kereset/ jövedelem igazolás, nyeremény igazolás stb. Az igazolásul bemutatott dokumentum másolatban az ügyfél-átvilágítási dokumentációhoz csatolandó.

Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok, tények

A Szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére az alábbi igazolható módokon:

okiratok alapján, amelyeket az ügyfél képviselője mutat be (pl.: külföldi cégbejegyzésről szóló okirat, külföldi hatóság által kiállított személyazonosságot igazoló okmány másolata stb.);
nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban (céginformációs adatbázis, interneten kereséssel elérhető adatok, stb.);
olyan törvényesen hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban, amelyek tartalma a Szolgáltató számára megismerhető (pl.: tényleges tulajdonosi nyilvántartás, Takaréknet adatbázisából elérhető adatok, stb).

Amennyiben kétség merül fel, akkor a Szolgáltató az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.

Az ügyfél azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:

amennyiben külföldi állampolgár olyan úti okmánnyal igazolja magát, amely vonatkozásában kétség merült fel az okmány érvényességével (hitelességével) kapcsolatosan (okmányvédelmi elemek hiányoznak, vagy manipuláltnak tűnnek);
a személyazonosító okmányon található aláírás feltűnően eltér az ügyfél Szolgáltató előtt adott aláírásától.

A tényleges tulajdonos, illetve a tényleges irányítást gyakorló személy kilétével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző képviselőjében:

az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a –

nyilatkozatban szereplő – természetes személy tulajdonosai a Szolgáltató számára nem ellenőrizhetők a bemutatott okirat, nyilvános adatbázis, vagy a Szolgáltató számára hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján;

a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a Szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz;
a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne;
az ügyfél szervezet Szolgáltató előtti képviseletét olyan személy látja el, akiről a rendelkezésre álló információk, meghatalmazások alapján feltételezhető, hogy a tényleges irányítást nem e személy látja el, tekintve, hogy a társaság vezető tisztségviselője elérhetetlen a Szolgáltató számára;
a szervezet ügyfél szerepel a bizonytalan vagy a megbízhatatlan minősítésű adatszolgáltatók listájában.

Ha az ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg, akkor az ügyféllel üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfél szervezetben bekövetkezett változás során merült fel.

A Szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem jött üzleti kapcsolat miatt, továbbá, ha az ügyfél közreműködésének hiánya, vagy félrevezető tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.

Egyszerűsített, fokozott és speciális ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató e Szabályzatban rögzített feltételeknek megfelelő alacsony kockázatú ügyfelek esetében az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi.

Az alacsony kockázati kategória alkalmazását a Szabályzatban meghatározott ténylegesen fennálló feltétellel kell igazolni.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában

a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
vagy az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről (e-mail) biztonságosan küldött vagy a Szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy
az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a Szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján is elvégezheti. (a Szolgáltató saját honlapján az ügyfél-átvilágításhoz biztosított felület)

A Szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során köteles rögzíteni az ügyfél alacsony kockázati szintjét, illetve a besorolás indokát, az üzleti kapcsolatra vonatkozó további adatokat azonban nem. Az adatok rögzítése helyettesíthető a személyazonosság (jogi és természetes személy esetén is) igazolása érdekében bemutatott okirat, vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérés eredményének – jól olvasható adattartalommal – történő másolatával.

A Szolgáltatónak egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során azonosított ügyfele vonatkozásában is végeznie kell a monitoring tevékenységet.

A Szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, a kiemelt közszereplői nyilatkozat, vagy a monitoring tevékenység során.

Fokozott ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató akkor alkalmaz, ha az ügyfél magas kockázatú:

A felsorolt, fokozott ügyfél-átvilágítás végrehajtását igénylő esetekben a Szolgáltató az általános intézkedéseken felül előírhatja, hogy:

az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a Szolgáltató a Szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerül sor;
az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a Szabályzatában meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre;
stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó tényleges tulajdonos(ok), illetve a kiemelt közszereplő, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy vonatkozásában a Szolgáltató köteles a pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó információkat rögzíteni;

fentieken túl:

beszerezheti az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és vagyona forrására vonatkozó információkat;
a tényleges tulajdonos vonatkozásában elvégezheti személyesen, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján vagy hiteles másolat kiállítására jogosult hatóság közreműködésével a személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket;
a Pmt. 17. § (1) bekezdés szerinti távoli ügyfél-átvilágítás esetében kéri a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében megkövetelendő okiratok hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

Speciális ügyfél-átvilágítás

Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a Szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.

A legmagasabb kockázati kategóriába tartozó ügyfél besorolása határozza meg az üzleti kapcsolat kockázati szintjét.

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredménye elfogadásának belső eljárási rendje

A Szolgáltató – saját felelősségére – jogosult elfogadni bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ügyfél-átvilágítás céljából, ha a másik szolgáltató:

Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkezik, vagy
nem felel meg az előző pontban leírtaknak, de a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz és van a Pmt.-ben meghatározottakhoz hasonló felügyeleti szerve, vagy székhelye, fióktelepe, telephelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

Az ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. Ugyanakkor a Pmt.-ben előírt, hiányzó adatokat az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató köteles pótolni.

Nem fogadható el az olyan országban végzett ügyfél-átvilágítás eredménye, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. (Kivételt képez ez alól a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politika szerinti eljárás.)

Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat bármely szolgáltató csak az ügyfele kifejezett hozzájárulása esetén adhatja át más szolgáltató részére.

Az adatokat átadó és az adatokat elfogadó szolgáltató megállapodását követően az adatokat átadó szolgáltató az adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében készített okirat másolatokat haladéktalanul átadja az adatokat elfogadó szolgáltató részére annak írásbeli kérése alapján.

Kiszervezett tevékenység esetében a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés az e fejezetben tárgyaltak szempontjából a Szolgáltató részének minősülnek.

Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák

A Szabályzat III. fejezetének B. pontjában szereplő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve folyamatosan az üzleti kapcsolat fennállása alatt kell elvégeznie a Szolgáltatónál az erre a feladatra kijelölt vezetőnek vagy foglalkoztatottnak.

Az ügyfél-adatok beszerzése már az üzleti kapcsolat létrejötte előtt a leendő ügyfél képviselőjével folytatott előzetes beszélgetés során kezdetét veszi. A Szolgáltató képviselője már ebben a kezdeti szakaszban megtudja az ügyfél szervezet és a képviselője nevét. Ezek az információk már elegendőek a meghiúsult (megkísérelt) üzleti kapcsolat során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény alkalmával tett bejelentés esetén az ügyfél azonosításához.

Az üzleti kapcsolat létesítésével egyidejűleg végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során a Szolgáltató képviselőjének törekednie kell arra, hogy a természetes személy ügyfélről, illetve az ügyfél szervezet vezetéséről, tulajdonosairól, tevékenységéről a lehető legtöbb információt beszerezze, amely alapján a kockázati kategóriába történő besorolást is el tudja végezni.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél képviselőjét tájékoztatni kell, hogy a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján történik az adatok felvétele és az okmányok másolása. Továbbá írásban fel kell hívni a figyelmét a rögzített adatokban bekövetkezett változások esetén történő – 5 munkanapon belüli – tájékoztatási kötelezettségére.

A Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban, illetve nyilvános adatbázisokban az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ellenőrizni kell. Ha nincs a hozzáférhető adatbázisokban erre vonatkozó adat, akkor az ügyfél képviselőjét fel kell szólítani igazoló okirat bemutatására.

Az ügyfél-szervezet azonosított tényleges tulajdonosai vonatkozásában – a Szabályzat későbbi fejezetében részletezett – a pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos szűrést a Szolgáltatónál erre kijelölt személynek el kell végeznie.

Az üzleti kapcsolat fennállása során törekedni kell az ügyfél tényleges tevékenységének megismerésére, a szokatlan körülmények hátterének feltérképezésére. Az üzleti kapcsolat során folytatott monitoring tevékenység következtében az ügyfél kockázati kategóriába sorolása megváltozhat.

Az ügyfél-átvilágítás során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítást végző személy a kijelölt személy részére bejelentést tesz az erre a célra rendszeresített – Szabályzat 4. számú mellékletben szereplő – adatlap kitöltésével és átadásával.

Az ügyfél-átvilágítás Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje

Az ügyfél-átvilágítás keretében elvégzendő feladatok a következők:

az ügyfél azonosítása,
üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfél kockázati szintbe történő besorolása,
a személyazonosság igazoló ellenőrzése,
a tényleges tulajdonos azonosítása,
az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárása,
az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, – ennek során
az ügyfél kockázati szintje ellenőrzése és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedések – valamint
az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartása
(a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás).

Az ügyfél-átvilágítást belső eljárási rendje a Szolgáltatónál a következő:

Az adatok felvétele, az okiratok ellenőrzése, másolása

Az ügyfél-azonosítást, a tényleges tulajdonos azonosítását, az adatok felvételét és rögzítését a személyazonosságot igazoló okiratok ellenőrzését és másolását a Szolgáltató vezetője által az ügyféllel való kapcsolattartásra, a könyvviteli (könyvelői) tevékenység munkaköri feladatként történő végzésére kijelölt alkalmazott (a továbbiakban: kapcsolattartásra kijelölt alkalmazott) – ilyen kijelölés hiányában a Szolgáltató vezetője köteles elvégezni. Ha a Szolgáltató alkalmazottat nem foglalkoztat, az itt meghatározott feladatokat a Szolgáltató vezetője köteles elvégezni.

Az adatok rögzítésének módja

Az adatokat e Szabályzat 1-3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell rögzíteni.

Az adatokat az igazoló okmányok szereplő adatokkal egyezően kell rögzíteni. A formanyomtatványok kézzel való kitöltése esetén az adatokat olvashatóan kell rögzíteni.

A rögzített adatok tárolása

Az ügyfélátvilágítás során rögzített adatokat, nyilatkozatokat tartalmazó 1-3. melléklet szerinti formanyomtatványokat, okirat-másolatokat és egyéb iratokat a kapcsolattartásra kijelölt alkalmazott – ennek hiányában a Szolgáltató vezetője – az ügyfél egyéb irataitól elkülönítve – ügyfelenként külön, és abc sorrendbe rendezett mappában tárolja. A mappában személyenként elkülönítve kell kezelni és tárolni a kitöltött formanyomtatványokat és egyéb iratokat. Ezen mappákat és iratokat a Szolgáltató zárt szekrényben köteles tárolni.

A rögzített adatok és formanyomtatványok digitális tárolása esetén gondoskodni kell az informatikai adatbiztonságról.

Amennyiben a Szolgáltató más módon rögzíti az ügyfél-átvilágítás adatait, a nyilvántartására rendszerezhető, sok évig megőrizhető, olyan nyilvántartási módot kell választani, amely az adatokban bekövetkezett változások követésére is alkalmas.

A Szolgáltató más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadja, ilyen esetben az átadó szolgáltató adatait rögzíteni kell.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének felelőse

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a Szolgáltatónak az ügyféllel való kapcsolattartásra kijelölt alkalmazottja köteles elvégezni. Ennek során köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni annak megállapítása érdekében, hogy az adott megbízás összhangban van-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adataival. A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokat fel kell jegyezni. Ha a Szolgáltató alkalmazottat nem foglalkoztat, az itt meghatározott feladatokat a Szolgáltató vezetője köteles elvégezni.

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a szűrő-monitoring rendszer üzemeltetésének felelőse

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a szűrő-monitoring rendszer üzemeltetéséért a Szolgáltató vezetője a felelős.

Előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz működtetésének belső eljárási rendje

A Szolgáltató auditált elektronikus hírközlő eszközt nem alkalmaz.

BEJELENTÉS
A kijelölt személy(ek) adatai

Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származása esetén az alábbi személy továbbítja a bejelentést a pénzügyi információs egységnek.

Pmt. szerinti kijelölt személy adatai:

Név: Molnár Andrea

Beosztás: könyvelő

Közvetlen telefonszám: +36-70/3300-229

Elektronikus elérhetőség: andrea75molnar@gmail.com

Ha a Szolgáltató ügyfeleinek kötelező szűrése során megállapításra kerül, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél – vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, úgy a bejelentést az alábbi személy továbbítja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.

Kit. szerinti kijelölt személy adatai:

Név: Molnár Andrea

Beosztás: könyvelő

Közvetlen telefonszám: +36-70/3300-229

Elektronikus elérhetőség: andrea75molnar@gmail.com

Kijelölt személy a Szolgáltató vezetője vagy alkalmazottja lehet.

A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

A kijelölt személy(ek) adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a Szolgáltató a VPOP_KSZ17 számú nyomtatvány kitöltésével és megküldésével tájékoztatja. A tájékoztatást a tevékenység megkezdését, vagy az adatokban történt változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül kell a Szolgáltatónak az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben kitölteni és megküldeni a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére (Ügyfélkapun, Cégkapun keresztül).

A nyomtatvány és a kitöltési útmutató az alábbi hivatkozáson érhető el:

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/VPOP_KSZ17.html

A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje

Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Szolgáltató vezetője, vagy foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) kitölti a Szabályzat 4. számú mellékletet és azt igazolható módon átadja a Pmt. szerint kijelölt személy részére. A Pmt. szerinti kijelölt személy a Szabályzat 4. számú melléklet alapján az esetlegesen szükséges további információk beszerzését követően a bejelentést a C) pontban részletezett módon megküldi a pénzügyi információs egység részére.

Amennyiben a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) az ügyfelek kötelező Kit. szerinti szűrése során megállapítja, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-, vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, úgy a Kit szerinti kijelölt személyt erről írásban, igazolható módon tájékoztatja. A Kit. szerinti kijelölt személy a konszolidált szankciós listán a lekérdezés eredményéről megbizonyosodik, majd a C) pontban részletezett módon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek bejelentést tesz.

Amennyiben a Szolgáltatónál kizárólag egy személy végzi a szolgáltatást, úgy a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény észlelésekor, illetve, ha megállapítja, hogy valamely ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél – vagy ügyfélben tag – szervezet pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, a C) pontban részletezett módon haladéktalanul bejelentést tesz.

Amennyiben a Szolgáltató „alvállalkozót” alkalmaz a szolgáltatásban, akkor az „alvállalkozó” vezetője, vagy foglalkoztatottja a Szabályzat 4. számú melléklet kitöltésével és igazolt átadásával értesíti a Szolgáltatónál Pmt. és/vagy Kit. szerinti kijelölt személyt arról, hogy bejelentésre okot adó körülményt észlelt a Szolgáltató ügyfelei viszonylatában.

A Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele

A Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségét a Szolgáltató egyaránt az alábbi hivatkozáson található VPOP_PMT17 elnevezésű dokumentum Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben történő kitöltésével, a rendelkezésre álló mellékletek csatolásával és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti ügyfélkapun, cégkapun keresztül.

A nyomtatvány és a kitöltési útmutató az alábbi hivatkozáson érhető el.

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_vam/VPOP_PMT17.html

A kitöltött nyomtatvány hatóság részére történő továbbítására az A) pont szerinti kijelölt személy(ek) jogosult(ak) a Szolgáltató részéről. A bejelentés beérkezéséről a Szolgáltató elektronikus úton értesítést kap a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodától.

Bejelentési kötelezettség akkor keletkezik a Szolgáltatónál, ha a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló körülményt észlel a tevékenysége során valamely ügyfele viszonylatában. E körülmények feltárásához nyújt segítséget a Szabályzat II. fejezetében felsorolt ügyletek listája (tipológia), amely a szolgáltatás során előforduló legjellemzőbb, bejelentés alapjául szolgáló indikátorokat tartalmazza.

A Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) a bejelentésre okot adó adat, tény, körülmény felmerülését az ügyfél által kezdeményezett, de létre nem jött megbízási szerződés esetében is köteles vizsgálni. Bejelentés megtételére adhat okot az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetők, és emiatt az üzleti kapcsolat megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.

A bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését.

A Szolgáltató vezetőjét, foglalkoztatottját (segítő családtagját, alvállalkozóját) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bejelentési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda vizsgálja. Ennek során a tevékenység folytatásához szükséges szakmai tapasztalatot és a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul véve a Szolgáltató kockázatértékelési gyakorlatát is vizsgálva szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények felismerésére és a bejelentés megtételére.

Titokvédelmi rendelkezések

A bejelentés teljesítéséről, annak tartalmáról a Szolgáltatónál csak a bejelentést kezdeményező személy, a kijelölt személy, az adatok kezelésére jogosult személy és a kijelölt vezető szerezhet tudomást.

A Pmt.-ben előírt – hatóságok részéről történő megkeresés alapján – adatszolgáltatás teljesítéséről a Szolgáltató részéről csak a kijelölt vezető és azon foglalkoztatottak szerezhetnek tudomást, akiknek a közreműködése az adatszolgáltatás teljesítéséhez feltétlenül szükséges.

A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok kezelése csak a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítésével összhangban történjen, továbbá illetéktelen személy az adatokhoz, iratokhoz, okirat másolatokhoz ne férjen hozzá.

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felügyeleti tevékenysége keretében, illetve operatív elemzése során küldött megkeresése kapcsán jogosult megismerni a titokvédelmi rendelkezéssel védett adatokat.

A Pmt. 54. § (4) és (5) bekezdése lehetőséget biztosít az ott meghatározott feltételek megléte esetén, hogy a szolgáltatók felfedés tilalma alá tartozó információkat fedjenek fel egymás között.

Ügylet felfüggesztése

A könyvviteli szolgáltatók a gazdasági eseményeket utólag, az esemény bekövetkeztét követően a kiállított bizonylatok alapján dolgozzák fel, így csak kivételes esetekben akadályozhatják meg a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megvalósító gazdasági eseményt, tranzakciót. Ugyanakkor, ha mégis előfordul a szolgáltató tevékenysége során olyan eset, amikor a bejelentésre okot adó körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egység azonnali intézkedése szükséges azért, hogy az ügyfél vagyonát csökkentő gazdasági esemény, tranzakció megakadályozható legyen az előző fejezetben részletezett bejelentés megtétele mellett az ügyletet felfüggeszti.

Az ügyfélnek adandó tájékoztatás tartalma

Amennyiben a pénzügyi információs egység nem ad instrukciókat az ügyfél tájékoztatására, úgy a szolgáltató az ügylet felfüggesztése során az ügyfélnek arról adhat tájékoztatást, hogy az ügylet jelenleg technikai okokból – például a számítástechnikai rendszer leállása – vagy belső szervezeti okból – például döntéshozó/jóváhagyó munkatárs szabadsága/betegsége/munkaterhe /kirendelése – miatt nem hajtható végre vagy más olyan indokot közöl az ügyféllel, amely nem utal az ügylet felfüggesztés tényére, ugyanakkor megmagyarázza az ügylet teljesítésének késedelmét. Az ügyfélnek adandó tájékoztatás nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára.

E kötelezettségek teljesítése és betartása az eljáró munkatárs/vezető munkaköri kötelezettsége.

A Szolgáltató szervezeti egységeinek kötelezettségei és felelőssége

A szolgáltató biztosítja, hogy

felfüggesztés tényéről tudomással bíró foglalkoztatott megismerje az ügyfélnek adandó tájékoztatás tartalmát, illetve a követendő eljárást a felfüggesztés ideje alatt,
a felfüggesztés teljesítéséhez csak a szükséges személyeket vonja be,
a felfüggesztési kötelezettség teljesítésére utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülésekor a kijelölt személy telefonon értesíti a pénzügyi információs egységként működő hatóságot és a tőle kapott instrukciók szerint jár el, valamint
a felfüggesztés ideje alatt a telefonos kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal a kijelölt személy akadályoztatása esetén is folyamatos legyen.

A Szolgáltató az általa vezetett nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát elkülönítetten kezeli.

A Szolgáltató kijelölt vezetője meghatározza, hogy az ügylet felfüggesztésével kapcsolatosan mely szervezeti egységnek/munkatársnak keletkeznek feladatai és azt hogyan hajtsák végre.

E kötelezettségek teljesítéséért a Szolgáltató vezetője felelős.

Adatok kezelése, megőrzése

A könyvviteli szolgáltatásban feladatokat ellátó vezető, foglalkoztatott (segítő családtag, alvállalkozó) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Szolgáltató birtokába jutott személyes adatokat – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat – kizárólag a Pmt.-ből eredő feladatainak végrehajtása céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti. A üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig jogosult a Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, nyilatkozatok, és okirat másolatokat nyilvántartani és kezelni.

A Szolgáltató az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni:

az ügyfél-átvilágítási kötelezettség során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat,
minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot,
az ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott okiratot, illetve okiratok másolatát,
a bejelentés teljesítését igazoló iratot,
a pénzügyi információs egység részére teljesített adatszolgáltatáshoz kapcsolódó iratokat, iratmásolatokat.

A Szolgáltató a megőrzési határidő leteltét követően köteles haladéktalanul törölni, illetve megsemmisíteni a fentiekben felsorolt adatokat, iratokat, okiratmásolatokat kivéve, ha a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság megkeresésében a megőrzési határidő meghosszabbítására intézkedett a Szolgáltató felé. Az iratmegőrzési határidő ebben az esetben az üzleti kapcsolat megszűnését követő maximum 10 év lehet, ha nevezett hatóságoknak folyamatban lévő, vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatásához van szükségük a Szolgáltató által kezelt adatokra, iratokra, okiratmásolatokra.

A hatóságok az eljárás jogerős lezárásáról vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a Szolgáltatót haladéktalanul értesítik, ha a megőrzési határidő meghosszabbítását kérték.

A kijelölt vezető köteles gondoskodni arról, hogy a Szolgáltatónál a fentiekben leírt adatkezelési előírások maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az adat, iratmegőrzési határidő leteltét követően az adatok, iratok, okirat másolatok haladéktalanul törlésre, megsemmisítésre kerüljenek.

Fenti kötelezettség teljesítése során fontos az iratmegőrzési határidő pontos betartása céljából az ügyfél-átvilágítási dokumentáción rögzíteni az üzleti kapcsolat megszűnésének időpontját.

Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások

Ha a Szolgáltató a tevékenységét egyedül végzi, az e fejezetben részletezett rendelkezéseket nem alkalmazza.

A könyvviteli tevékenységben részt vevő foglalkoztatott joga és kötelezettsége megismerni, hogy a Pmt.-ben és a Kit.-ben előírt kötelezettségek Szolgáltató által történő végrehajtása során milyen feladatokat kell ellátnia.

A Szolgáltató a képzéseket a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda, mint felügyeletet ellátó szerv által kialakított tematika, illetve oktatási anyag szerint hajtja végre.

A Szolgáltató képzést tart minden olyan esetben, amikor a Szabályzat módosítására van szükség, de legalább évente egy alkalommal valamennyi, a tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatott részére. A tevékenység ellátásában részt vevő új foglalkoztatott képzését a belépést követő 15 napon belül el kell végezni.

A képzések a következő témaköröket tartalmazzák:

a Szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rendek figyelembevételével,
a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény megállapításakor figyelembe veendő szempontok és
az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei.

A tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatott számára nyújtott képzéssel egyenértékű képzést szervez a Szolgáltató az alvállalkozó részére is.

A Szolgáltató Pmt-s tevékenysége végzésében részt vevő foglalkoztatott joga és kötelezettsége megismerni, hogy a Pmt.-ben és a Kit.-ben előírt kötelezettségek Szolgáltató által történő végrehajtása során milyen feladatokat kell ellátnia. A kijelölt vezető gondoskodik arról, hogy a fenti jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatait jogszerűen ellátó foglalkoztatottat a Szolgáltató részéről a feladatának végrehajtása miatt semmilyen hátrány ne érje. Továbbá a kijelölt vezető biztosítja a foglalkoztatott részére, hogy a meghatározott feladatának végrehajtása során adódó problémák esetén segítő támogató közreműködést kapjon.

Jogellenes a Szabályzat alapján vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülmények miatt tett bejelentés következtében meghozott, a bejelentő – ideértve a Szolgáltató alkalmazottait és képviselőit – számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése. Az ilyen intézkedés ellen panasszal vagy jogorvoslati kérelemmel élhet az, akit a hátrányos intézkedés érintett a Pmt. alapján.

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő bejelentésből nem szabad, hogy megállapíthatók legyenek a bejelentésre okot adó körülményt észlelő foglalkoztatott személyes adatai.

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda által javasolt oktatási tematikát a Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. A tematika alapján a Szolgáltatónál a képzés végrehajtására feljogosított személy (kijelölt vezető) oktatásban részesítheti a Szolgáltatónál a szolgáltatásban részt vevő vezetőket, foglalkoztatottakat (segítő családtagot, alvállalkozót).

Belső ellenőrző és információs rendszer

Kijelölt vezető adatai, hatáskörének meghatározása

A Szolgáltató a könyvviteli tevékenysége megkezdését követő öt munkanapon belül kijelöl egy vagy több vezetőt (a továbbiakban: kijelölt vezető), aki a Pmt.-ben és Kit.-ben foglalt kötelezettségek foglalkoztatottak által történő végrehajtásáért felel.

A Szolgáltatónál a kijelölt vezető:

Név: Molnár Andrea

Beosztás: könyvelő

Ha a Szolgáltató a tevékenységét egyedül végzi, a kijelölt vezető adatai kitöltendőek, de a továbbiakban részletezett belső ellenőrző és információs rendszer üzemeltetésével, valamint a képzési programok szervezésével kapcsolatos feladatok a Szolgáltatót nem terhelik.

A kijelölt vezető feladatai:

ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, ezzel kapcsolatos belső ellenőri tevékenység ellátása;
bejelentési kötelezettség teljesítését, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, a bejelentésre okot adó körülmények foglalkoztatottak által történő felismerésének ellenőrzése;
nyilvántartások naprakészen tartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása;
az ügyfelek kockázati besorolásának elvégzése, dokumentálása, felülvizsgálata;
a pénzügyi információs egységtől és a bűnüldöző szervektől érkezett megkeresések teljeskörű és határidőben történő teljesítésének biztosítása;
a belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer kialakítása;
közreműködés a felügyeleti ellenőrzés keretében végrehajtott helyszíni hatósági ellenőrzések során;
a Szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati kitettségének megállapítása, illetve a kockázatok kezelésére, csökkentésére vonatkozó felelős döntések meghozatala;
magas kockázatba sorolt ügyfél esetében az üzleti kapcsolat létesítésének jóváhagyása;
megerősített eljárás bevezetésének és végrehajtásának felügyelete;
Szolgáltatónál a Pmt.-ből és a Kit.-ből eredő kötelezettségek teljesítésére vonatkozó oktatások megszervezése és lebonyolítása;
a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljeskörű végrehajtásának és dokumentálásának ellenőrzése.

A kijelölt vezető az ellenőrzéseket az alábbiak szerint hajtja végre:

az a) pontban szereplő belső ellenőri tevékenység során magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében legalább évente, alacsony és átlagos kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében legalább 5 évente köteles tételesen ellenőrizni az ügyfelekre vonatkozóan a Pmt. alapján kötelezően rögzítendő adatok és okiratok, valamint az ügyfelek kockázati szintje meghatározásának naprakészségét.
a b) pontban meghatározott feladatkörében eljárva, folyamatba építve köteles ellenőrizni, hogy a foglalkoztatottak a bejelentésre okot adó körülményeket felismerték-e;
a c) pontban meghatározott feladatkörében eljárva évente köteles ellenőrizni, hogy a Pmt. rendelkezéseinek végrehajtását igazoló nyilvántartások naprakészek-e (bejelentésekről, oktatásokról, megkeresések teljesítéséről).

A kijelölt vezető az a) és c) pontban meghatározott ellenőrzés eredményét, valamint mulasztás, szabályszegés megállapítása esetén az arra tett intézkedéseket írásban rögzíti. Az a)-c) pontjában meghatározott ellenőrzés kiterjed az alvállalkozóra is.

Belső névtelenséget biztosító értesítési rendszer

A belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer segítségével a Szolgáltató vezető tisztségviselője, foglalkoztatottja (segítő családtag, alvállalkozó) értesítést küldhet a Pmt. rendelkezéseinek Szolgáltató általi megsértéséről a kivizsgálására jogosult személy (kijelölt vezető) vagy szervezeti egység részére.

A Szolgáltatónál a kijelölt vezető:

Név: Molnár Andrea

Beosztás: könyvelő

A belső névtelenséget biztosító értesítési rendszert kiépítése a Szolgáltatónál kötelező, amennyiben legalább 2 fő foglalkoztatott vesz részt a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában. E tekintetben a foglalkoztatottal egy tekintet alá esik az alvállalkozó is.

Az értesítés megküldhető a kijelölt vezető részére az e-mail címére, vagy postai úton.

A Szolgáltató köteles az értesítésben foglaltakat 8 napon belül kivizsgálni, a vizsgálat eredményéről és a meghozott intézkedésekről feljegyzést készíteni.

Külső ellenőrzési funkció leírása

Ha a Szolgáltató jellege és mérete indokolja köteles külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.

Külső ellenőrzési funkciót működtet az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szolgáltató, amely nem tartozik a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá. Fentieken túl, bármely Szolgáltató dönthet úgy, hogy külső ellenőrzést vesz igénybe.

A külső ellenőrzést végző vállalkozás feladata annak vizsgálata, hogy a Szolgáltató valamennyi Pmt.-ből, Kit.-ből, NGM rendeletből valamint PM rendeletből eredő kötelezettségének megfelel tehát a gyakorlatban alkalmazott belső eljárási rendje összhangban van a hatályos jogszabályoknak megfelelő belső szabályzatában foglaltakkal.

A Szolgáltató a külső ellenőrzést végző vállalkozással írásbeli szerződést köt.

A külső ellenőrzést végző vállalkozás a vizsgálat témaköreit részletesen felsoroló jegyzőkönyvet vesz fel az ellenőrzésről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat, valamint a hiányosságok kijavítására tett javaslatokat. Amennyiben a külső ellenőrzést végző vállalkozás az ellenőrzés során semmilyen hiányosságot nem tárt fel a Szolgáltatónál, úgy azt témakörökre lebontva kell a jegyzőkönyvnek tartalmaznia.

Külső ellenőrzést nem végezhet az a személy, aki a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, vagy a Szolgáltató felügyeletét ellátó hatóság tagja.

A külső ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a felügyeleti szerv a Szolgáltató vonatkozásában végrehajtott ellenőrzése során elkérheti, annak tartalmát megismerheti.

A jegyzőkönyvben foglalt megállapítások a felügyeleti szervet ellenőrzése során nem kötik és a Szolgáltatót nem mentesítik a Pmt. szerinti intézkedések esetleges alkalmazása alól. A felügyeleti ellenőrzés során megállapított hiányosságokért a felelősség a Szolgáltatót terheli.

Fentiek alapján célszerű a Szolgáltató és a külső ellenőrzést végző vállalkozás között az anyagi felelősségvállalás – szerződésben történő – rendezése.

A külső ellenőrzési funkció időszakosan, illetve folyamatos szolgáltatásként is alkalmazható.

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése

illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje

A Szolgáltató a Kit. 3. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség teljesítése, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljeskörű végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszerében az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait összeveti az európai uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival az üzleti kapcsolat létesítésekor.

A Szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait, és azok szerint a felügyeletet ellátó szerv tájékoztatójának közzétételét követően a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést elvégzi.

A szűrést a több, mint ezer ügyféllel rendelkező szolgáltató kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer alkalmazásával hajthatja végre, amely egy, a Szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az európai uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való rendszeres, manuális beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer.

A szűrést az ezernél kevesebb ügyféllel rendelkező szolgáltató manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a Szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az európai uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.

A Szolgáltató a szűrést ügyfele vonatkozásában különösen az alábbi viszonylatokban köteles elvégezni:

nem magyar állampolgárságú természetes személy ügyfél;
külföldön bejegyzett ügyfél szervezet;
nem magyar állampolgárságú vezető tisztségviselők;
nem magyar állampolgárságú tulajdonosok;
ügyfél szervezetben tag külföldi bejegyzésű szervezet.

A szűrések végrehajtását a Szolgáltató írásban rögzíti és a szűrések teljesítése során keletkezett adatokat visszakereshető módon a szűréstől számított 8 évig megőrzi, valamint azokat a felügyeleti ellenőrzés során bemutatja. A szűrések végrehajtásának igazolására nem szükséges a szűrés eredményét kinyomtatni, elegendő a lekérdezés időpontjának és eredményének rögzítése manuális nyilvántartásban.

Automatikusan működő szűrőrendszer üzemeltetése esetén az alkalmazott rendszerrel kapcsolatosan követelmény, hogy a szűrések idejét és eredményét automatikusan naplózza a program.

Ha a szűrés eredményeképpen az kerül megállapításra, hogy a Szolgáltató ügyfele vonatkozásában vizsgált személyek valamelyike pénzügyi vagyoni korlátozó intézkedés alanya, vagy a rendelkezésre álló információk alapján egyezőséget mutat az Európai Unió és/vagy az ENSZ Bt. által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedésekről, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listán található valamely szervezet vagy természetes személy adataival, úgy a Szolgáltató megteszi a IV. fejezetben részletezett bejelentést.

A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda az alábbi hivatkozáson teszi közzé a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról a tájékoztatást:

https://pei.nav.gov.hu/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek *

Ha a tájékoztatásban az szerepel, hogy bővült valamely szankciós lista, a Szolgáltató köteles megvizsgálni, hogy az új szervezet, vagy személy nem kapcsolódik-e valamely ügyfeléhez a korábbiakban részletezett formában.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei

Az Európai Unió által elrendelt és hatályban lévő korlátozó intézkedések, valamint a szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listája az alábbi hivatkozáson érhető el:

https://webgate.ec.europa.eu/fsd/fsf#!/account *

A frissített (konszolidált) ENSZ szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el:

https://www.un.org/securitycouncil/content/un-sc-consolidated-list *

*A Szabályzatban feltüntetett hivatkozások megnyitásához javasolt böngészők: Microsoft Edge, Google Chrome, Mozilla Firefox

MELLÉKLETEK

ügyfél-átvilágítási adatlap;
kiemelt közszereplői nyilatkozat;
vagyon forrását igazoló nyilatkozat;
bejelentés a kijelölt személy részére;
oktatási tematika;
az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása.

számú melléklet

ÜGYFÉL – ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP

a 2017. évi LIII. törvény 7-10. § és 27. §-aiban előírt kötelezettség végrehajtásához

(formanyomtatvány)

I./1. Az ügyfél nevében/képviseletében eljáró természetes személy adatai:

(Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni szükséges, okiratokról másolatot kell készíteni)

családi és utónév:
születési családi és utónév:
állampolgárság:
születési hely, idő:
anyja születési neve:
lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
azonosítási okmány típusa, száma:

I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:

(bejegyzési, vagy nyilvántartásba vételi, vagy bejegyzés iránti kérelemi, vagy létesítő okiratról másolatot kell készíteni)

név, rövidített név:
székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címe:
főtevékenysége:
képviseletre jogosultak neve és beosztása:
– ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai:
cégjegyzékszám, vagy nyilvántartásba vételről, bejegyzésről szóló határozat szám, vagy nyilvántartási szám:
adószám:
1. A tényleges tulajdonos

(jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól)

(több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő)

családi és utónév:
születési családi és utónév:
állampolgárság:
születési hely, idő:
lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
tulajdonosi érdekeltség jellege, mértéke:

—————————————————

Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása, vagy

Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével történt

Amennyiben lekérdezés történt a TTNY adatbázisban, annak eredménye:

○ EGYEZŐ – lekérdezés dátuma:

○ ELTÉRŐ – eltérési jelentés elküldve:

III. Üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok

szerződés típusa:
szerződés tárgya:
szerződés időtartama:
ügyfél kockázati szintje: átlagos/magas/alacsony (magas/alacsony kockázat indokolással):
teljesítés körülményei (hely, idő, mód):
információ az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről:

Adatlap elkészítésének (adatok módosításának), ideje…………………………………

Üzleti kapcsolat megszűnésének időpontja: …………………………………

számú melléklet

KIEMELT KÖZSZEREPLŐI NYILATKOZAT

(A nyilatkozatot a saját, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.)

Minden tényleges tulajdonos vonatkozásában kötelezően kitöltendő!

Alulírott, …………………………………………. (eljáró személy) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 9. § (2) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról,

hogy …………………………………….(tényleges tulajdonos) az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

A kiemelt közszereplő fontos közfeladatot lát el, vagy a megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Fontos közfeladatot ellátó személyek (A vastagon kiemelt titulusok magyar viszonylatban értelmezendők):

államfő, miniszterelnök, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár,
országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, nemzetiségi szószóló,
politikai párt irányító szervének tagja, politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője
legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, melynek döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Alkotmánybíróság, ítélőtábla és Kúria tagja,
számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd vezérkar főnökének helyettesei,
többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.

Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

hogy a fentiekben leírtakra tekintettel ………………………………(tényleges tulajdonos) nem minősül kiemelt közszereplőnek.

(A megfelelő rész aláhúzandó!)

Kelt.:

……………….………………………………

ügyfél képviselőjének álírása

számú melléklet

VAGYON FORRÁSÁT IGAZOLÓ NYILATKOZAT

Természetes személy esetén

1.1. Azonosító adatok

1.1.1. Családi és utónév:

1.1.2. Születési hely, idő:

1.1.3. Lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely):

1.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (legalább hárommillió forint értékben, az 1.2.1-1.2.7. alpontban meghatározott vagyoneszköz-csoportoknál külön-külön megjelölve az ügyfél által becsült érték szerinti összértéknek megfelelő – az 1.3. pont alatt meghatározott – nagyságrendi kategóriákat):

1.2.1. Ingatlantulajdon (résztulajdon is):

1.2.2. Gépjármű:

1.2.3. Egyéb nagy értékű ingóság:

1.2.4. Immateriális és vagyoni értékű javak, így különösen szellemi termékek felhasználási joga, bérleti jog:

1.2.5. Pénzintézeti számlakövetelés, értékpapír, más pénzeszköz, virtuális fizetőeszköz:

1.2.6. Készpénz:

1.2.7. Gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés becsült piaci értéke:

1.3. Nagyságrendi kategóriák

1.3.1. 3-30 millió forint:

1.3.2. 30-100 millió forint:

1.3.3. 100-300 millió forint:

1.3.4. 300-1 000 millió forint:

1.3.5. 1-5 milliárd forint:

1.3.6. 5 milliárd forint felett:

1.4. Nyilatkozat a tartozásokról

A nyilatkozattételt megelőző naptári év végén (pénzintézetekkel, magánszemélyekkel stb. szemben) fennálló tartozások, legalább 3 millió Ft értékben, megjelölve az összértéknek megfelelő – az 1.3. pont alatt meghatározott – nagyságrendi kategóriákat.

1.5. Nyilatkozat a jövedelemről

A nyilatkozattételt megelőző adóévben megszerzett, 3 millió Ft-ot meghaladó rendszeres – így különösen jövedelem – és rendkívüli – így különösen örökség, nyeremény – bevétel nettó összege, megjelölve az összértéknek megfelelő – az 1.3. pont alatt meghatározott – nagyságrendi kategóriákat.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

2.1. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai:

2.1.1. Név vagy rövidített név:

2.1.2. Székhely:

2.1.3. A nyilatkozatot tevő, képviseletre jogosult személy neve és beosztása:

2.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, elemenként legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat):

2.2.1. Immateriális javak:

2.2.2. Tárgyi eszközök:

2.2.3. Befektetett pénzügyi eszközök:

2.2.4. Készletek:

2.2.5. Követelések:

2.2.6. Értékpapírok:

2.2.7. Pénzeszközök:

2.3. Nagyságrendi kategóriák

2.3.1. 3-30 millió forint:

1.3.2. 30-100 millió forint:

2.3.3. 100-300 millió forint:

2.3.4. 300-1 000 millió forint:

2.3.5. 1-5 milliárd forint:

2.3.6. 5 milliárd forint felett:

2.4. Nyilatkozat a kötelezettségekről (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat)”:

Kelt.:

……………….………………………………

ügyfél képviselőjének álírása

számú melléklet

BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE

a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatról, tényről, körülményről

Az észlelő neve, beosztása: …………………………………………………………………………………..

1.1. Az észlelés időpontja: …………………………………………………………………………………………

A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai

Az ügyfél képviseletében eljáró személy bejelentő számára ismert adatai:

családi és utónév: ……………………………………………………….
születési családi és utónév: ……………………………………………..
állampolgárság: …………………………………………………………
születési hely, idő: ………………………………………………………
anyja születési neve: …………………………………………………….
lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely: …………………………….
azonosítási okmány típusa, száma: ………………………………………

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) bejelentő számára ismert adatai

név, rövidített név: …………………………………………………………….
székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:

……………………….……………………………………………………………

főtevékenysége: ………………………………………………………………..
képviseletre jogosultak neve, beosztása: ………………………………………
kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok: …………………………
cégjegyzékszám, vagy nyilvántartásba vételről, bejegyzésről szóló határozat, vagy nyilvántartási szám: …………………………………………………………….
adószám: ………………………………………………………………………..
A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény ismertetése:

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: …………………………….

Átvétel igazolása: ……………………………………………………………………

számú melléklet:

OKTATÁSI TEMATIKA

A könyvviteli szolgáltatás, mint a Pmt. és a Kit. hatálya alá tartozó tevékenység.

– a könyvviteli tevékenység fogalma,

– a jogviszony tartalma,

– a Szabályzat szerepe.

Az ügyfél-átvilágítás
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezése
Ügyfél-átvilágítási intézkedések:

ügyfél, ügyfél szervezet, meghatalmazott, képviselő, rendelkezésre jogosult azonosítása,
személyazonosság igazoló ellenőrzése, elfogadható okmányok, okiratok, rögzítendő adatok köre,
a Szolgáltatónál alkalmazott belső kockázatértékeléssel kapcsolatos tájékoztatás.(kockázatértékelés alapja, kockázati szintek meghatározása, foglalkoztatottakat érintő feladatok).
tényleges tulajdonos fogalma, azonosítása,
kiemelt közszereplő fogalma, nyilatkoztatás,
adatok rögzítésének módja, ügyfél-átvilágítási adatlap bemutatása,
monitoring eljárás, megerősített eljárás.

Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok tények körülmények.
Egyszerűsített, fokozott és a speciális ügyfél-átvilágítás esetei.
Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása.
Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák foglalkoztatottak részére.
Ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi viszonyok a Szolgáltatónál.

Bejelentési kötelezettség.

Kijelölt személy fogalma, kötelezettségei (Pmt. és Kit. szerint).
A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje.
A Pmt., és a Kit. szerinti bejelentés megtétele (kijelölt személy részére tartandó oktatás).
Titokvédelmi rendelkezések.
A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe vehető szempontok ismertetése.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer működése, belső eljárásrendje, bejelentés megtételének menete.
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei, gyakorlati bemutatása.

Adatok kezelésére, megőrzésére vonatkozó szabályok.
Foglalkoztatottak védelmére vonatkozó előírások ismertetése.

Tájékoztatás a Pmt.-ből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó Szolgáltatón belüli belső névtelenséget biztosító belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről

Pénzmosási szabályzat

A. Az üzleti kapcsolat létesítésekor

B. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt

C. Az üzleti kapcsolat megszűnésekor

MELLÉKLETEK

Jogi megfelelések

Szolgáltatások

Kapcsolat

Közösségi média